Már nem is annyira újkeletű a pánikbetegségnek nevezett pszichoszomatikus probléma. A baj jelenleg a magyar lakosság kb. 7%- át érinti, bár a számok csak becsültek, hisz a pánikbetegek nagy része igyekszik titkolni a rohamait akár a munkahelyén, akár a családban, barátok közt. Ennek a titkolózásnak legfőbb oka, hogy a pszichés gondokat még mindig furcsa hozzáállással fogadja a társadalom, így a betegek szégyellik ezeket.
Honnét tudhatjuk, hogy valami ilyesmi pánikroham kerülget minket? A betegség leggyakoribb tünetei: heves szívdobogás, hirtelen rosszullét, izzadás, halálfélelem, légszomj, reszketés, remegés, szédülés, hányinger, zsibbadás, szapora szívverés, mellkasi nyomás, halálfélelem, deperszonalizáció – Ha ezekből tíz percen belül 4 dolog együtt jelentkezik, akkor már a betegség gyanújáról beszélhetünk.
A kérdés persze az, hogy mit tegyünk, ha úgy gondoljuk, valami nem stimmel velünk? Természetesen ajánlott ilyenkor szakembert felkeresni, de legfőképpen kevésbé stresszes életet folytatni, mint eddig. A betegség általában a húszas évek elején alakul ki, tehát amikor még javában iskolába járunk, vagy első munkahelyünket teszteljük. Egy ideig észre sem veszi az ember, azt hiszi, csak izgulós, vagy feszültebb az átlagnál. Amikorra már feltűnővé válnak a tünetek, sokkal nehezebb segíteni. Valakit visszavezetni a normális életbe, aki már az utcára sem mer kilépni, nem könnyű feladat.
A stresszt elkerülni nem egyszerű, főképpen most, hogy válság van minden szinten. Az emberek nagy része állandó feszültségben él. Gyakran olyan munkahelyeket féltünk, ahol valójában gyűlölünk dolgozni. Milyen abszurd helyzet! Hisz az egészséges lélek alapfeltétele, hogy olyan tevékenységet végezzünk munka címszó alatt, amely örömet ad nekünk, ehelyett pedig azon aggódunk, hogy nehogy elveszítsük azt, ami legtöbb stresszünk okozója.
Nem az a világ van, mikor az ember válogathat a lehetőségek közül. Felkészülve minden eshetőségre már jótanácsokat is olvashatunk az interneten arról, hogyan vészeljük át a válságot, és lehetőség szerint tartsuk meg a munkánkat. Mindössze ennyi röviden:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.